Egy legendás dűlő legendás borai

A Lőcse-dűlő a Béres Szőlőbirtok 45 hektáros birtokának egyik legfontosabb területe, a Tolcsva-Peres-hegy (420 m) délnyugati-nyugati fekvésű, 15 hektárnyi része. 

A Béres Szőlőbirtok indulásakor, 2002-ben mindössze a Lőcse-dűlő alacsonyabban fekvő tíz hektárján rendelkeztünk telepített szőlőterülettel, ennek terméséből készítettük el 2003-ban az első Béres borokat. Ezt a területet, amely közvetlenül a birtokközpont felett található, érkezésünk előtt utoljára a nyolcvanas évek elején telepítették be, az állami borkombinát irányításával. Magunk közt mi csak „öreg-Lőcsének” hívtuk, megkülönböztetve a magasabb fekvésű, 2005-ben a parlagon újonnan telepített furmint ültetvénytől, az „új-Lőcsétől”. 2020-22-ben pedig az „öreg” is megújulhatott: újratelepítettük a területet, ahol így egy több, mint 5000 tőke/hektáros, modern ültetvény alakult ki.

Valójában itt kezdődött el minden. Itt megállva és innen szétnézve szeretett bele családunk Erdőbényébe. 2003-tól pedig már sorra készültek a dűlő terméséből a Lőcse Furmint borok, melyek az évek során a pincészet ikonikus száraz boraivá nőttek. A nagytestű, sok mélységet rejtő, hordóban érlelt furmintok kedvelői számára izgalmas tételek kerültek a palackokba, melyek sok borkedvelő kedvencei, hazai és nemzetközi borversenyek díjazottjai lettek.

Évjáratai szinte kivétel nélkül a Pannon Bormustrák, az Országház Bora, a Semmelweiss Egyetem Bora, a VinAgora, a Decanter World Wine Awards, az International Wine Challenge, a Challenge International du Vin és sok-sok más verseny érem-nyertesei.

A 2007-es Béres Lőcse Furmint Robert Parker nemzetközi borszakíró weboldalán, Neil Martin borszakértő tesztjében a legmagasabb pontszámot (93) kapta az értékelt száraz fehérborok között. Ezek az eredmények számunkra is azt erősítették meg, hogy a Tokaji borvidéken érdemes és kell is magas szinten foglalkoznunk a száraz furmint borok készítésével.

A kezdetektől fogva sokat foglalkoztunk a hely évszázados, a középkorig visszanyúló történelmével, és a még távolabbi múltba mutató, évmilliókat magában foglaló, geológiai múltjával. 

termék

Tokaj-Hegyalja történelmét is kutató történész barátunknak, Nagy Kornélnak köszönhetően több érdekes adat került napvilágra a Lőcse-dűlőről is. Tőle tudtuk meg, hogy a terület első ismert tulajdonosa egy Gotki (Gothky) nevű lőcsei polgár volt, aki a területet a 15. század végén a lechnicei kolostorra hagyományozta. Egy 1507-es feljegyzés szerint a szőlőt ekkor az adományozó után Gotki szőlőnek nevezték. 

 

220610 DF Béres 76

De vajon honnan jött a Lőcse név?

Lőcse város a 16. század végén szerzett Erdőbényén területeket. A Lőcse közvetlen elődjét az erdőbényei Szabó családtól 1577-ben vásárolta meg. Ezt követően, 1578-tól kezdve a lőcsei számadáskönyvekben Szabó György szőlő néven szerepel. A kiváló adottságú terület később I. Rákóczi Györgynek is feltűnt, aki 1623 és 1644 között több hullámban lényegében erőszakkal szerezte azt meg. A ma ismert Lőcse elnevezés 1644-től kezdett elterjedni a Szabó György helyett, az előző tulajdonosra utalva.  

 

Mivel számunkra is fontos volt a terület történelmi múltjának ápolása, felelevenítése, 2008-ban a Béres család felvette Lőcse várossal a kapcsolatot, a lőcsei városháza pincéjében a Lőcse-dűlőről származó bort helyeztünk el. Újra összeért a múlt és a jelen.

A szőlőművelés szempontjából a terület geológiai története és az ebből adódó jelenkori adottságai is rendkívül érdekesek. Az Erdőbényei-medence felszíni építőanyagai közt kizárólag vulkáni eredetű képződményeket találunk. A Lőcse-dűlő esetében az alapkőzet nagyjából 100 méter mélységig riolittufa és kisebb részt riolit-habláva.

A szőlőtermesztés a riolittufán kialakult agyagos málladéktalajon, helyenként nyiroktalajon történik. Ezek a talajok magas agyagtartalmuknál fogva jól tartják a csapadékvizet, ugyanakkor a meredek lejtők miatt sok az elfolyó víz a hegyoldalon, amely komoly talajeróziót okoz. Egy séta a Lőcse-dűlőben igazi kőzettani élmény! Az agyagos málladéktalajban riolittufa-törmelékek mellett, a hegy felsőbb részéről származó lávakőzet-darabokat, riolitot, horzsakövet és obszidiánt, valamint utóvulkáni forróvizes kőzetátalakítás során képződött ásványokat, kovakövet és opált is találhatunk. 

2021_2

Úgy érezzük, hogy a húsz év, amelyet mi eddig a nagy történelmi múlttal rendelkező Lőcse-dűlő tulajdonosaként megélhettünk, egy röpke pillanat csupán. Ahogy Wass Albert írta versében: „a víz szalad, de a kő marad”. A Lőcse-dűlő kövei is. A politikai események, a gazdasági környezet változásai, a háborúk és a békésebb idők között tulajdonosok, szőlőültetvények jöttek és mentek, ám ez a hegy évmilliók óta tanúja a tájnak, évszázadok óta az embernek. S amíg rajtunk, a Béres családon múlik, a szőlőművelésnek is eleven tanúja marad.

2018-ban avattuk fel a Lőcse-dűlőt részletesen bemutató „A szőlőtermesztő ember és a táj” tanösvényünket. Érdemes felkeresni és megnézni mindazt a csodát, amelyet a Lőcse-dűlő ad nekünk nap mint nap. A kirándulás után a Birtok teraszán megpihenve, egy pohár Lőcse Furmintot kortyolgatva úgy fogjuk érezni, megállt az idő, s mi is a nagy egész részei vagyunk.